Mai napon nézzük át, hogy az új nyomtatónkra kell-e egyáltalán költenünk? Az elején szeretném leszögezni, hogy a nyomtató megy a gyári alkatrészekkel is, de egy kis pénzbeli ráfordítással tudjuk javítani nyomtatási minőségünket. Ezzel a kis kedvcsináló bejegyzéssel remélem sikerül választ adnom a kérdésekre, és segít eldönteni hogy mit vegyünk és mit nem.
Folytatván az Ultimaker Cura sorozatot, mai bejegyzésben megnézzük többek közt az általános beállításokat, valamint az anyagfelvételt.
Előző posztban az első indításnál hagytuk abba, elvileg mindenkinek a kezdőképernyőt kell látnia. Most a fenti szalagmenüt nézzük át. Amennyiben a nyomtatónkat nem jól állítottuk be az első indítás során, akkor azt újra megtehetjük a "Settings" menü "Printer" menüpontja alatt. Itt tudjuk módosítani az előzőleg felvett nyomtatót, vagy éppen új nyomtató profilt is tudunk hozzáadni. A "Settings" menüben maradva nem csak a nyomtató felvételt tudjuk kezelni, hanem az extrudert is. Itt a nyomtató beállítástól függően vannak számozva az extruderek. Mivel vannak több nyomtatófejjel rendelkező nyomtatók, ezért mindegyiknél be tudjuk állítani a fúvóka átmérőjét és a használt anyagot. Legáltalánosabb nozzle méret a 0,4 mm, a legtöbb nyomtató alapból ezzel van felszerelve, így ezt is hozza alapból a programunk. Itt tudjuk még a "Material" menüpont alatt kiválasztani az alapanyagot. Viszonylag nagy az adatbázis, de nem minden van benne. Ha olyan anyagot használunk a nyomtatáshoz, ami nincs felvéve, azt a "Manage materials" (ctrl+k) opcióval tudjuk megtenni. A tovább gombra kattintva meg is nézhetsz egy példát erre vonatkozóan.
Mai témánk: az extruder, és annak kalibrálása. Fontos ez? -Nyílván az, különben nem is született volna erről post. Amennyiben érdekel, kattints a lentebb lévő tovább gombra, és olvasd végig a cikket.
Az extruder feeder (extruder adagoló) feladata, hogy a filamentet tovább szállítja a fúvóka (nozzle) irányába. Vezérlésük alapján két osztályba soroljuk őket, mégpedig:
Direkt extruder
Bowdenes extruder
Ez a blog nem csak a 3d nyomtatással, és annak a hardveres részével foglalkozik, hanem a szoftveres részével is. Amikor megvásárolod az első 3d nyomtatódat és sikeresen összeraktad és talán kalibráltad is, rájössz egy dologra: ugyan hogyan és mit is lehet most ezzel kinyomtatni? Általában a nyomtatóhoz adnak egy microSD kártyát is, amin akad néhány próba fájl, amivel le tudod tesztelni a nyomtatódat. De örökké senki sem akar kiskutyákat meg hajókat nyomtatni, úgyhogy vágjunk is bele hogyan és milyen formátumot tudunk a továbbiakban kezelni.
Először is ha nyomtatni akarunk, szükségünk lesz egy 3d-s fájlra. Ennek a fájlnak .stl vagy .obj formátumúnak kell lennie. Ezeket a fájlokat nem tudjuk csak úgy kinyomtatni, hiszen a nyomtatónkra ezt a fájlt gcode formátumba fel kell szeletelnünk. Gcode-ot a CNC gépeknél találták még ki az 1980-as években. Lényege, hogy ez a fájl már tartalmazza a CNC fej mozgását. A nyomtatónk is hasonlóan működik, mint egy CNC gép. Itt is a gcode tárolja el a nyomtatási beállításainkat és a nyomtatófej mozgását is. Ezt a gcode-ot tudja kinyomtatni a nyomtatónk.
Tételezzük fel, hogy már megvan a nyomtatni kívánt modellünk .stl formátumban. Elsőnek tapasztalat nélkül még ne nagyon próbálkozzunk meg rajzolni. Léteznek olyan oldalak, ahova jó szándékú tervező hölgyek és urak töltöttek már fel számtalan 3d-s modellt, rengeteg kategóriában. Ajánlott oldalaknál gyűjtöttem össze pár ilyen oldalt (pl Thingiverse). Ezeket a tárgyakat már be is tudjuk importálni a szeletelő szoftverünkbe, hogy készítsünk belőle gcode-ot. A szeletelő szoftverünk neve Ultimaker Cura, amivel egy egész poszt sorozattal fogok foglalkozni. Ha érdekel titeket, akkor olvassátok majd a következő részeket is!
A mai posztban szeretném bemutatni nektek az 5 leggyakrabban használt filamentet. Mivel ez egy kezdő blog, így kezdjük is az elején: Filament=nyomtató szál. Ez a hőre lágyuló nyomtató szál van felcsévélve a dobra (spool), amit az extruder hajt a nyomtatónk fúvókájához (nozzle).
A PLA anyagú filamentek a leggyakoribbak a piacon. Általában nyomtatós karrierjét mindenki ezzel az anyaggal kezdi, hiszen talán ezt a legkönnyebb nyomtatni. Nem igényel igazán magas nyomtatási hőmérsékletet, fűtött tárgyasztalt (heated bed) sem igényli (mindazonáltal tapasztalataim alapján egy 50°C körüli bed nem hátrány).
Ebben a posztban megismerhetitek a 3D nyomtatók típusait. Mivel ez egy folyamatosan fejlődő iparág, ezért már nagyon sokféle elven működő nyomtatót kitermelt az ipar. Igyekszem a legfontosabb technológiákat ismertetni veletek, amiket akár ti is beszerezhettek magatoknak.
Ez a technológia a leggyakoribb és a legolcsóbb változat is egyben a nyomtatók világában.
Működésének alapja, hogy a nyomtató a feltekercselt filamentet mechanikus módon behúzza a az extrudálófejbe, majd a behúzott műanyagot a fúvókába továbbítja. A nyomtató fúvókáját a kívánt hőmérsékletre melegítjük fel (200°C, vagy afölött), ekkor egy motor áttolja a filamentet a fűtött fúvókán, ami megolvad.
https://www.blender.org/ - Ingyenesen letölthető Blender rajzprogram
https://www.tinkercad.com/ - Ingyenes, egyszerűen használható online 3D tervező
https://www.freecadweb.org/ - Ingyenes CAD alapú 2D és 3D tervező
https://www.thingiverse.com/ - ingyenes 3D modellek
https://www.yeggi.com/ - 3D modellek
https://www.youtube.com/user/beginnerelectronics - Chep bácsi youtube csatornája
Sziasztok!
Azért indítottam el ezt a blogot, hogy megosszam az érdeklődőkkel a 3d nyomtatás és tervezés során szerzett tudásomat és tapasztalataimat.
Úgy gondoltam, hogy az alapoktól kezdem és úgy építem fel a blogot. A hozzászólások engedélyezve vannak Facebook-on és a Blog.hu felületen is. Kérdéseiteket vagy észrevételeiteket megtehetitek hozzászólásban, vagy írhattok Facebook üzenet formájában is. Facebook elérhetőséget megtaláljátok a menüszalag jobb szélén.